A sütő- és cukrászipari vállalkozások 90%-ánál tapasztaltak szabálytalanságot

A Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztálya közzétette a 2019. május 6. - június 7. között lefolytatott, sütő- és cukrászipari tevékenységek célvizsgálatáról szóló jelentését. A célvizsgálat az ország egész területére kiterjedt. 955 munkáltató ellenőrzésére került sor, melyek 90 %-ánál tapasztaltak valamilyen szabálytalanságot.

A célvizsgálatot az indokolta, hogy a sütő- és cukrászipari ágazat sajátosságai miatt - mint például a meleg környezetben végzett munka, veszélyes munkatérrel rendelkező gépek használata, az alapanyag- és készárutárolók szűk keresztmetszete - a munkavállalók számos baleseti veszélyforrásnak és egészségkárosító kockázatoknak vannak kitéve. A korábbi években a tevékenység során több súlyos csonkulásos munkabaleset történt.

Az ellenőrzések megoszlása tevékenység, gazdálkodási forma, illetve foglalkoztatott munkavállalók szerint a következő ábrákon láthatóak.

1. sz. ábra
1. sz. ábra
2. sz. ábra
2. sz. ábra
3. sz. ábra
3. sz. ábra

A munkavédelmi hatóság a célvizsgálat során az ellenőrzött munkáltatók 90%-ánál tapasztalt szabálytalanságot. Ezért is különösen fontos, hogy az ellenőrzések lefolytatása során a hatóság kormánytisztviselői tájékoztatással is segítették a munkáltatókat, a munkavállalókat valamint a munkavédelmi képviselőket, bővítették ismereteiket, amelynek a feltárt szabálytalanságok megszüntetésére tett hatósági intézkedésekkel együtt kiemelt szerepe van a munkabalesetek, és a foglalkozási megbetegedések megelőzésében.

A munkahelyek kialakításának általános követelményei rendszerint teljesültek. A munkáltatók munkavállalóik számára kialakítottak megfelelő pihenő-tartózkodó helyiséget. Az ellenőrzött munkaterületeken az illemhely használati lehetőség rendelkezésre állt, a munka jellegének megfelelő öltözködési, tisztálkodási lehetőség azonban néhány esetben nem volt biztosítva.

A munkáltatók negyede nem rendelkezett kockázatértékeléssel, vagy az elkészült dokumentum hiányosnak bizonyult, mivel nem mérték fel a munkahely és a végzett tevékenység során a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető valamennyi kockázatot, a munkavállalókat érő megterheléseket. Gyakori problémaként jelentkezett, hogy nem számoltak a veszélyes anyagok/keverékek, a liszt tárolása/felhasználása, illetve a takarítás során fellépő porexpozíció egészségkárosító hatásával. A munkáltatók kevés figyelmet fordítottak a munkavállalókat érő fokozott pszichés terhelés, pszichoszociális kockázatok felmérésére, értékelésére, annak ellenére, hogy a pékáru gyártás során jellemző az éjszakai munkavégzés, valamint az időkényszerben végzett munka.

A sütő- és cukrászipari tevékenységek során fokozott kockázatot jelent a kézi tehermozgatás, amelynek veszélyeit nem minden esetben vették figyelembe. A munkáltatók közel azonos arányban tettek műszaki és munkaszervezési intézkedéseket a kézi tehermozgatásból származó hátsérülések, valamint a váz- és izomrendszeri megbetegedések kockázatának megelőzése, illetve csökkentése érdekében.

Az egyéni védőeszközökre vonatkozóan általános tapasztalatként megállapítható, hogy a munkáltatók jellemzően átadták az adott munkakörhöz/tevékenységhez szükséges megfelelő védelmi képességgel rendelkező egyéni védőeszközöket, amelyeket a munkavállalók használtak is. Néhány esetben fordult elő védelmi képességet vesztett védőkesztyűvel történő munkavégzés, illetve papucsban történő anyagmozgatás.

A munkáltatók döntő többsége biztosította a munkavállalók számára a foglalkozás-egészségügyi ellátást. A munkáltatók 79%-a határozta meg írásban a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatok irányát és gyakoriságát. Majdnem minden munkavállaló részt vett előzetes-és időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatokon.

A célvizsgálat eredménye alapján a munkáltatók közel egyharmada nem, illetve nem teljes körűen gondoskodott a dolgozók munkavédelmi oktatásáról. Az ellenőrzések megállapításai szerint leggyakrabban a zajexpozícióval, a kedvezőtlen klímakörnyezettel és a veszélyes anyagok/keverékek felhasználásával kapcsolatos szempontokat nem vették figyelembe az oktatás során.

A tevékenység jellegéből adódóan a munkavállalók a munkaidő egy részében vagy teljes egészében kedvezőtlen klimatikus körülmények között dolgoznak. A munkáltatók zöme megtette a szükséges munkaszervezési intézkedéseket a meleg munkakörnyezet egészségkárosító hatásainak kivédése érdekében. A munkavállalók számára megfelelő minőségű ivóvíz (vezetékes víz, ásványvíz) rendelkezésre állt.

A vizsgált munkaeszközök többsége rendelkezett üzemeltetési dokumentációval, ugyanakkor a veszélyes munkaeszközök jelentős részénél (13%) a munkavédelmi üzembe helyezést nem végezték el.

Mivel az elmúlt évek során az iparágban használatos dagasztó-, keverőgépek okoztak súlyos munkabaleseteket, ezeket az eszközöket kiemelten ellenőrizte a hatóság. A tapasztalatok szerint a gépek egy része nem volt ellátva megfelelő benyúlás elleni védelemmel, vagy a nyitható védőburkolat (fedélrács) reteszelése nem működött. Így üzemeltetésük során az elkapás, behúzás, felcsavarás veszélye nem volt kizárható. A dagasztó-, keverőgépek jelentős hányadánál (18%) nem volt kialakítva megfelelő számú és működésű vészkikapcsoló berendezés.

Pozitívum, hogy a magas hőmérsékletű felületek megérintése ellen általában megfelelő védelmet alkalmaztak. Az elektromos működésű főző-sütő berendezések bekapcsolt állapotát jelzőfény jelezte, és a nyitott olajsütők felett megfelelő elszívó berendezést alakítottak ki. A folyamatos működésű anyagmozgató gépek és a csomagológépek ellenőrzése során is csak elenyésző számban találkoztak szabálytalansággal vagy hiányossággal.

Az ellenőrzött munkáltatóknál nem volt jellemző az emelőgépek használata. Ahol mégis használtak, jellemzően elvégezték a gépek időszakos felülvizsgálatait, és az emelőgép naplókat is rendszeresen vezették.

Kedvezőtlen tapasztalat volt, hogy a munkáltatók egyharmadánál a villamos berendezések időszakos felülvizsgálatát nem végeztették el, és az áram-védőkapcsolók működőképességét sem ellenőrizték.

A munkahelyeken használatban lévő polcokon a maximálisan megengedett teherbírást számos esetben nem tüntették fel (18%), és a munkavégzés során előfordult, hogy sérült létrákat használtak.

A rakodók (rámpák) egy részénél szintén tapasztalt hiányosságokat a hatóság.

Milyen döntések születtek?

4. sz. ábra
4. sz. ábra

A célvizsgálatról a hatóság közzétett továbbá egy példatárat, amely pozitív és negatív tapasztalatokat egyaránt tartalmaz. A példatárat IDE kattintva töltheti le.

A célvizsgálatról készült teljes összefoglalót pedig IDE kattintva töltheti le.


Forrás: ommf.gov.hu