Oktatás

Oktatás menete:

  1. Munkavédelmi és tűzvédelmi oktatási tematika elolvasása, ismeretek elsajátítása
  2. Adatok kitöltése
  3. Teszt kitöltése

Munkavédelmi oktatási tematika

A munka- és tűzvédelmi oktatási kötelezettség személyi hatálya

Munka- és tűzvédelmi oktatáson kell részt vennie mindazon személyeknek, akik a Galga-Agrár Kft. (Cím: 2193 Galgahévíz Fő út 110.) (továbbiakban: vállalkozás) -val közvetlen munkaviszonyban állnak legyen az fő-, másod-, mellék-, vagy részfoglalkozású; kölcsönzött; diák munkavállaló, továbbá azoknak, akik munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állnak vagy alvállalkozóként a vállalkozás telephelyén munkát végeznek.

Mi a munkavédelmi oktatás célja?

A munkavédelmi oktatás célja, hogy a munkavállalókkal ismertessék a munkahelyen előforduló általános veszélyeket, a munkakörök sajátos kockázatait és az ebből adódó balesetek, egészségkárosodások elkerülése érdekében hozott szabályokat, követelményeket, valamint a bekövetkezett munkahelyi balesetek esetén teendő intézkedéseket, szükséges elsősegélynyújtási ismereteket.

A munkavédelmi oktatási tematika kidolgozása munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül, ezért munkavédelmi szakembernek kell elvégeznie (azonban az oktatás megtartásához már nem szükséges munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezni).

Mely esetekben kell munkavédelmi oktatást tartani?

  • Munkába álláskor (előzetes);
  • munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
  • a munkaeszköz átalakításakor;
  • új munkaeszköz üzembe helyezésekor;
  • új technológia bevezetésekor;
  • ismétlődő gyakorisággal
  • rendkívüli: akkor esedékes, ha valamilyen súlyos baleset vagy olyan esemény következik be, ami rendkívüli üzemzavart idézett vagy idézhetett volna elő, illetve olyan kvázi baleset történt, ami ezt indokolja

Pszichoszociális tényezők, kockázatok

A munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.

Pszichoszociális tényezők:

  • folyamatos monoton munka
  • túlterhelés
  • munkahelyi stressz
  • munkavégzés szervezési hiányossága
  • emberi kapcsolati tényezők (pihenőidő beiktatása, logisztika, tornázás, információ áramlás, kommunikáció).

Munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata

A munkavállalók kizárólag olyan munkát végezhetnek, amelynek ellátására az egészségügyi állapotuk és élettani adottságaik alapján a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményezése szerint alkalmasnak bizonyultak. A feltételek meghatározásához szorosan együtt kell működni a foglalkozás-egészségügyi orvossal, a szükséges információkat a rendelkezésre kell bocsátani.

Munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni.

Munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok típusai:

  • előzetes
  • időszakos
  • soron kívüli

Képernyős munkakörben foglalkoztatott munkavállalók időszakos orvosi vizsgálat gyakorisága egy év, szemészeti vizsgálat gyakorisága kettő év.


A munkavállalók jogai, kötelességei

  • A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotan, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások magatartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. Alkohol, drog, illetve olyan gyógyszer, amely negatívan befolyásolja a munkavégzésre alkalmas állapotát, befolyása alatt nem állhat.
  • A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse.

A munkavállaló különlegesen köteles:

  • a rendelkezésre bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni;
  • az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni;
  • a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni;
  • munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani;
  • a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni;
  • a részére előírt orvosi - meghatározott körben pályaalkalmassági - vizsgálaton részt venni;
  • a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől;
  • A munkahelyről lakóhelyre történő közlekedés közben bekövetkezett baleseteket (üzemi-úti baleset) szintén köteles a munkahelyi vezetőjének jelenteni.
  • A munkavállaló a munkavégzés során tartózkodjon minden olyan tevékenységtől, magatartástól, amely a munkatársai, vagy önmaga testi épségét veszélyezteti, figyelmét a munkáról elvonja.

A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától:

  • az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását;
  • az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását;
  • a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodószerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását.

A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért. E védelem megilleti a munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységet, továbbá a megbízott/foglalkoztatott munkavédelmi szakembert és a foglalkozás-egészségügyi orvost is.

A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia. Ilyen veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges biztonsági berendezések, az egyéni védőeszközök működőképtelensége, illetve hiánya.

A munkáltató jogai, kötelességei

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket:

  • a veszélyek elkerülése;
  • a nem elkerülhető veszélyek értékelése;
  • a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése;
  • az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére;
  • a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása;
  • a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel;
  • egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására;
  • a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest;
  • a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.

A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles:

  • a szükséges utasításokat és tájékoztatást a munkavégzést megelőzően a munkavállalónak megadni;
  • rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;
  • a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére;
  • új technológiák bevezetése előtt kellő időben megtárgyalni a munkavállalókkal, bevezetésük egészségre és biztonságra kiható következményeit;
  • a tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az érintetteket értesíteni, és közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani;
  • a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén a rendelkezéseknek megfelelően eljárni;
  • biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, kielégítő higiéniés állapotát, szükséges tisztítását, karbantartását, javítását, pótlását;
  • teljes felelősséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket is, valaminttörekedve a munkakörülmények folyamatos javítására;
  • a munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatok ellátásáról az e törvényben meghatározott módon gondoskodni és az előírt feladatok ellátására törvényben meghatározott személyt, illetve szervezetet biztosítani.

A munkáltató felelős azért, hogy:

  • a munkahelynek minősülő épületek, építmények a használatuk jellegének megfelelő szerkezetűek és szilárdságúak legyenek;
  • olyan villamos berendezéseket alkalmazzon, amelyek nem okoznak tűz- vagy robbanásveszélyt;
  • a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védve legyenek a közvetlen vagy közvetett érintés okozta villamos baleseti veszélyekkel szemben;
  • az anyagok és a védőberendezések a feszültségre, a munkavégzési körülményekre és a villamos berendezéseket használó munkavállalók szakképzettségére figyelemmel kerüljenek megválasztásra.

A munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkahelyeket, a munkaeszközöket, illetve a felszereléseket és berendezéseket a higiénés követelményeknek megfelelően rendszeresen takarítsák és tisztítsák. Ennek keretében gondoskodnia kell:

  • a rovarok és rágcsálók szükség szerinti irtásáról;
  • a zárt téri munkahelyek rendszeres, a használatnak megfelelő gyakoriságban történő takarításáról, illetve azon munkahelyeken, ahol a munkavállaló veszélyes anyaggal, készítménnyel kerülhet érintkezésbe, műszakonként legalább egyszeri takarításról. Azokon a munkahelyeken, ahol a veszélyes anyagok, készítmények pora szennyezheti a munkakörnyezetet és ezzel a munkavállaló érintkezésbe kerülhet, a takarítást oly módon kell elvégezni, hogy e művelet ne legyen újabb veszély forrása.

A munkáltató köteles gondoskodni:

  • a munkahely, a munkaeszközök, a felszerelések és a berendezések rendszeres és folyamatos műszaki karbantartásáról, a munkavállalók biztonságára vagy egészségére veszélyt jelenthető hibák lehető legrövidebb időn belüli elhárításáról;
  • a veszélyek elhárítására, illetve jelzésére szolgáló biztonsági berendezések, eszközök rendszeres karbantartásáról, működésének ellenőrzéséről;
  • a mentés, illetve a menekülés céljára szolgáló eszközök könnyen hozzáférhető helyen és üzemképes állapotban tartásáról;
  • arról, hogy a munkavállalók előzetes tájékoztatást kapjanak a munkahelyre vonatkozó valamennyi tervezett munkavédelmi intézkedésről;
  • arról, hogy a munkavállalókkal a munkavállalók egészségére és biztonságára kiható döntések előkészítése során tanácskozzanak;
  • arról, hogy a külön jogszabály szerinti "Emberben bizonyítottan rákkeltő vegyi anyagok" (ún. 1. kategóriás anyagok), "Emberben valószínűleg rákkeltő vegyi anyagok" (ún. 2A kategóriás anyagok), továbbá olyan készítmények, amelyek előbbiek szerinti anyagtartalma nagyobb, mint 1%, technológiai célra csak akkor legyenek megválaszthatók, ha más, kevésbé veszélyes anyagokkal nem helyettesíthetők.

Munkabalesetek, szükséges teendők

Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó, közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel történt.

Súlyos az a munkabaleset, amely a

  • sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodást;
  • valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta;
  • orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;
  • hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését, továbbá ennél súlyosabb csonkulást okozott, illetve;
  • beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

Üzemi-úti baleset: az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

Nem üzemi baleset az a baleset, amely:

  • részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi - igazolt - befolyásoltsága miatt következett be,
  • munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy
  • a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.

Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.

Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely:

  • a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve
  • a munkavállalóknak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének következménye.

A baleset bejelentési kötelezettsége

A munkáltató minden munkaképtelenséggel járó munkabalesetet a bekövetkezését követően köteles haladéktalanul kivizsgálni. Azt a munkabalesetet, amely esetében a munkavállaló több mint három munkanapon át nem volt munkaképes, valamint a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni. Munkaképtelenséget nem okozó munkabaleset esetén a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A kivizsgálás megkezdéséről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát tájékoztatni kell. A kivizsgálásban történő orvosi közreműködésről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa dönt. Súlyos munkabaleset esetén a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának részt kell venni a kivizsgálásban. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell.

A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak - telefonon, telefaxon, e-mailben vagy személyesen - haladéktalanul be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a munkabaleset helyszíne szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi hatósági hatáskörében eljáró járási hivatala (a továbbiakban: munkavédelmi hatóság) felé, amely a bejelentést azonnal továbbítja a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak.

A sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni. Ha a sérült neki felróható okból ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a baleset munkáltatói kivizsgálása során a sérültet terheli annak bizonyítása, hogy a baleset a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történt.

A munkavállaló az őt ért munkabalesetet, illetve sérülést - még ha a munkáját folytatja is - köteles közvetlen felettesének, munkahelyi vezetőjének haladéktalanul jelenteni. Amennyiben egészségi állapota vagy egyéb ok miatt ebben akadályozva van, a jelentést munkatársa köteles megtenni. A munkavállalóknak a bejelentési kötelezettségükre fel kell hívni a figyelmüket.

A legkisebb sérülést is azonnal be kell jelenteni a munkahelyi vezetőnek.

A munkabaleset kivizsgálásnak megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni - többek között - tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel, hogy az alkalmas legyen a munkabaleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására.

Súlyos munkabaleset esetén a munkáltató a munkavédelmi hatóság megérkezéséig köteles a baleseti helyszínt a mentést követően balesetkori állapotában megőrizni. Ha a balesetkori állapot megőrzése további súlyos veszélyhelyzetet idézne elő vagy jelentős anyagi kárral járna, akkor a baleseti helyszínről fényképet, videofelvételt vagy egyéb, a munkabaleset kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni.

Munkáltató dönti el, hogy a baleset munkabaleset vagy sem.

Munkabaleset esetén a JEGYZŐKÖNYV elkészítését a bejelentési adatszolgáltatás alapján végzik.

A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartását vezető szervezeténél (irodánál) összesítve, és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél külön-külön vezetni kell. A munkáltató azon szervezeti egységénél, ahol időszakosan és rövid időtartamban történik a munkavégzés, így különösen a kizárólag irattárolásra, műszeres vagy egyéb ellenőrzésre szolgáló egységnél, telephelyen, nem kötelező munkabaleseti nyilvántartást vezetni.


Példák a munka- és üzemi balesetek elhatárolására

Üzemi balesetek (de nem munkabalesetek)

- Munkába vagy onnan lakásra (szállásra) menet közbeni baleset (nagyobb kitérő nélkül)

- Egyéni vállalkozó balesete

- Bedolgozót munkavégzés, közlekedés közben ért balesete 

Munka- és egyben üzemi balesetek

- Munkavégzés közben

- Munkával összefüggő közlekedés

- Anyagmozgatás

- Tisztálkodás

- Szervezett üzemi étkeztetés

- Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás igénybevétele

- Tanuló szerződés alapján, hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során

- Munkavállaló szállítása lakásról munkahelyre, munkahelyről lakásra (szállásra) a munkáltató saját vagy bérelt járművével

- Kiküldetés, kirendelés közben

- Munkáltató által szervezett társadalmi munka során

- Kötelező munkahelyi képzés, továbbképzés

- Munkahelyi sportrendezvény szervezője, rendezője

Munkabalesetek (de nem üzemi baleset) 

- Ittas állapotban történő munkavégzés

- Engedély nélküli munkavégzés, jogosulatlan járművezetés, gépkezelés

- Munkahelyi rendbontás

A kivizsgálás célja

A balesetet kiváltó tárgyi, környezeti, szervezési vagy személyi okok feltárása, az ok láncolat elemzése és ennek alapján a szükséges megelőző intézkedések megtétele.

Mvt. 64. § (4), A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, és annak eredményét nyilvántartásba kell venni. Köteles a jegyzőkönyvet a kivizsgálás befejezésekor, de legalább a tárgyhót követő 8. munkanapjáig megküldeni:

  • a sérültnek, halála esetén hozzátartozójának;
  • a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségnek;
  • külföldi kiküldetés, külszolgálat, munkaerő-kölcsönzés esetén a magyarországi székhelyű munkáltató magyar munkavállalójának a 2. pont szerinti munkabalesetéről a munkáltató székhelye szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségnek;
  • az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek;
  • munkaerő-kölcsönzés, kirendelés esetén a kölcsönbeadó, kirendelő munkáltatónak.

Baleset esetén teendők, elsősegélynyújtás


A munkabalesetek jelentése

A munkabalesetet szenvedett munkavállaló a balesetét köteles a közvetlen felettesének haladéktalanul bejelenteni. A sérült akadályoztatása esetén a bejelentést a balesetet észlelő személynek kell megtenni.

Orvos vagy mentő értesítése, mentőhívás:

  • A bejelentő neve, telefonszáma, amelyről telefonál
  • A baleset helyszínének pontos meghatározása
  • A baleset fajtája és súlyozása
  • A sérültek száma, neme, becsült életkora, és minden adat, amit az állapotukról tud.
  • Tájékoztatás egyéb veszélyekről


Elsősegélynyújtás során általános teendők:

  • a sérültet ültetjük vagy fektetjük (állapotának és a vérzés helyének megfelelően) az ellátás időtartama alatt
  • a vérző végtagot lehetőség szerint az ellátás időtartam alatt végig a szív magassága fölé emelve tartjuk (vérzéscsillapító hatás)
  • végtagon történt sérülés esetén a vérző testrészről a szorító eszközöket és ruházatot megoldjuk, eltávolítjuk (részben a sérülés, részben a kötözés, észben esetleges allergiás folyamatok duzzanatot okozhatnak, ez rontja, vagy elzárhatja a keringést
  • az ellátást követően a sérült testrészt nyugalomba helyezzük feszülés-mentesítés és a lüktető fájdalom csökkentése céljából (felpolcolás, felkötés, megfelelő fektetési mód megválasztása)

Egyebek:

  • mindig ügyeljünk saját testi épségünkre, használjunk gumikesztyűt
  • ne lógassuk a sérült testrészt, mert ez fokozza a vérzést
  • az átvérzett kötést soha ne cseréljük le, mindig arra helyezzünk újabb kötést
  • folyamatosan kommunikáljunk a sérülttel, nyugtassuk meg, figyeljük a sokk esetleges jeleit

Sebellátás menete:

  • a seb környékét mosófolyadékkal megtisztítjuk a durva szennyeződésektől (föld, olaj, zsír, stb.), a törlőt mindig a sebtől távolodva húzzuk, körkörösen haladunk, ügyelünk arra, hogy a mosófolyadék a sebbe ne kerüljön
  • a seb környékét fertőtlenítjük, a törlőt mindig a sebtől távolodva húzzuk, körkörösen haladunk, ügyelünk arra, hogy a fertőtlenítő anyag a sebbe ne kerüljön
  • a sebre steril lapot helyezünk (1. a steril lapot úgy választjuk meg - ha erre lehetőség van -, hogy annak mérete haladja meg a seb kiterjedését, 2. a steril lapot úgy fogjuk meg, hogy az a felület, amely a sebbel érintkezni fog, ne érintsük - felső csíptető fogás)
  • a steril lapot rögzítjük a seben: végtagokon általában körkörös kötést, egyéb helyeken a testrésznek megfelelő (pl. fejen sapka-, állon, orron parittya) kötést alkalmazva, vagy ragasztással rögzítve.

Képernyős munkavégzés

Képernyős munkahelynek minősül az olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz (billentyűzet, szkenner, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz), egyéb perifériák (mutatóeszköz, nyomtató, plotter, lemezegység, modem stb.), de idesorolandók az esetleges tartozékok, az ember-gép kapcsolatot meghatározó szoftver, az irattartó, a munkaszék, a munkaasztal vagy munkafelület, a telefon, valamint a követlen munkakörnyezet.

A munkáltató a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces - össze nem vonható - szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg.

Kockázatok

A munkáltató a munkavédelmi kockázatbecslés, -értékelés során, valamint a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzése alkalmával folyamatosan vizsgálja az alábbi kockázatok előfordulását:

  • látásromlást előidéző tényezők,
  • pszichés (mentális) megterhelés,
  • fizikai állapotromlást előidéző tényezők.

Szem- és látásvizsgálat

  • A munkáltató köteles a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését
  • a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt (képernyős munkakörnek minősül az olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is),
  • ezt követően kétévenként,
  • amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe.

A munkavállaló - az egyébként kötelező időszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenően - köteles a fent említett vizsgálaton részt venni. A vizsgálatot az orvos végzi el, és indokolt esetben a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be.

Ha például a munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál működő orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére a képernyő előtti éles látást biztosító szemüveg válhat szükségessé. Képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüvegnek minősül a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét. Ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltatónak el kell látnia a munkavállalót a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveggel, Ennek, valamint a vizsgálatoknak a költségei a munkáltatót terhelik.

A képernyős munkahely kialakításának minimális követelményei

Képernyő

A képernyőn megjelenő jelek jól definiáltak és világos formájúak, megfelelő méretűek legyenek, a jelek és a sorok közötti megfelelő térközzel. A képernyőn megjelenő kép legyen stabil, villódzásnak vagy az instabilitás más formájának nem szabad előfordulnia. A fényesség, illetve a jelek és a háttér közötti kontraszt legyen a használó által könnyen állítható és a környezeti feltételekhez könnyen hozzáigazítható. A képernyő a használó igényeinek megfelelően legyen könnyen és szabadon elfordítható, dönthető. A képernyő legyen mentes olyan tükröződéstől és fényvisszaverődéstől, amely a használónak kényelmetlenséget, látási nehézséget okozhat.

Billentyűzet

A billentyűzetnek dönthetőnek és a monitortól különállónak kell lennie annak érdekében, hogy a használó kényelmes munkatesttartást vehessen fel, karja és keze ne fáradjon el. A billentyűzet előtt legyen elég hely ahhoz, hogy a számítógép-kezelő kezét és csuklóját megtámaszthassa.

Munkaasztal vagy munkafelület

A munkaasztal vagy munkafelület legyen olyan nem fényvisszaverő felületű és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését.

Munkaszék

A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. A szék magassága legyen könnyen állítható. A szék támlája legyen magasságában állítható és dönthető.

Térkövetelmények

A munkahelyet úgy kell megtervezni és méretezni, hogy a használónak legyen elegendő tere testhelyzete és mozgásai változtatásához.

Megvilágítás

Az általános, illetve helyi világítás (munkalámpa) biztosítson kielégítő megvilágítást és megfelelő kontrasztot a képernyő és a háttérkörnyezet között, tekintetbe véve a munka jellegét és a használó látási követelményeit. A képernyőre és más munkaeszközökre vetődő, zavaró tükröződést és fényvisszaverődést oly módon kell megelőzni, hogy a képernyős munkahely telepítésekor a munkaterem és a munkahely megtervezését összehangolják a mesterséges fényforrások elhelyezésével és műszaki jellemzőivel.

Tükröződés és fényvisszaverődés

A képernyős munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a fényforrások (ablakok és más nyílások, átlátszó vagy áttetsző falak), világosra festett berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, és amennyire csak lehetséges, ne idézzenek elő tükröződést a képernyőn.

A munkahelyhez tartozó berendezések okozta zajt figyelembe kell venni a munkahely berendezésekor, különös tekintettel arra, hogy ne zavarja a figyelmet és a beszédmegértést.

Klíma

A munkahelyhez tartozó berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségű hőt, hogy az a munkavállalónak diszkomfortérzést okozzon. A használó legyen védve a sugárzó és áramló hőhatásoktól és az asztal alatt hőt termelő berendezésektől. A páratartalmat megfelelő szinten kell biztosítani és tartani.

Sugárzás

Minden sugárzást a látható fénysugárzás kivételével, a használó egészsége és biztonsága szempontjából elhanyagolható szintre kell korlátozni.

Szoftverek

A szoftver tervezése, kiválasztása, bevezetése és módosítása, a képernyős munkafeladatok megtervezése során a munkáltatónak figyelembe kell vennie a következőket:

  • a szoftver feleljen meg a feladatnak,
  • a szoftver minden betűt a magyar helyesírásnak megfelelő formában jelenítsen meg a képernyőn és a nyomtatásban,
  • a szoftver legyen könnyen használható, és szükség esetén a számítógép-kezelő ismeret- és tapasztalatszintjéhez igazítható, rendelkezzen magyar nyelvű súgóval, semmilyen a munkavállaló teljesítményére vonatkozó mennyiségi vagy minőségi ellenőrzési lehetőséget nem szabad igénybe venni a dolgozók tudomása nélkül,
  • a rendszerek a képernyő előtt dolgozóhoz alkalmazkodó formátumban és ütemben jelezzék ki az információkat,
  • alkalmazni kell a szoftverergonómia elveit, különösen az ember által végzett adatbeviteli és adatfeldolgozási feladatokban,
  • a rendszerek biztosítsanak visszajelzést a munkavállalóknak a teljesítményükről.

Tűzvédelmi oktatási tematika

Miért szükséges?

A tűzvédelmi oktatás azért szükséges, hogy a munkavállalók elsajátítsák, felfrissítsék, illetve kiegészítsék a munkakörükre vonatkozó tűzvédelmi ismereteket.

Mikor szükséges?

  • Munkába lépés előtt (új belépő)
  • A munkáltató által meghatározott időközönként (évente)
  • Rendkívüli esetben pl.: tűzeset, új tűzveszélyes anyag használata, bármi más olyan változás, ami indokolttá teszi

Mit nevezünk tűznek?

Tűznek, illetve tűzesetnek nevezzük azt az égési folyamatot, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre, vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz.

Mik az égés feltételei?

  • éghető anyag, megfelelő koncentrációban
  • oxigén, megfelelő térfogat %-ban
  • szükséges minimális gyújtási energia, megfelelő ideig
  • a fentebb felsoroltak együttes jelenléte térben és időben

A tűz fejlődésének szakaszai

  • növekedési szakasz: ( 600°C ) az égés még csak a közvetlen környezetre korlátozott
  • szakasz végén: 10-25 perc --» teljes lángbaborulás --» flashover
  • kifejlett tűz szakasz: lángok átterjedése a térben lévő összes anyagra
  • hanyatlási szakasz: átlaghőmérséklet lecsökken a csúcshőmérséklet 80%-ra


Alapvető tűzoltási módok

  • éghető anyag eltávolítása
  • oxigén távoltartása
  • az éghető anyag hőmérsékletének csökkentése a gyulladási hőmérséklet alá

Munkavállalók kötelezettségei

  • A dolgozók kötelesek megismerni, elsajátítani és betartani a munkaterületre vonatkozó általános és munkakörükkel összefüggő tűzvédelmi előírásokat.
  • A dolgozók csak olyan tevékenységet végezhet, amellyel az adott munkahelyi vezetője megbízta és a biztonságos munkavégzés tűzvédelemre vonatkozó személyi és tárgyi feltételei biztosítva vannak.
  • Tevékenységüket úgy kötelesek végezni, hogy az adott területen tűz és robbanásveszély kialakulásának a lehetősége minimális legyen.
  • A kijáratokat a kézi tűzoltó készülékekhez és egyéb tűzoltófelszelésekhez vezető utakat szabadon kell hagyni, azokat eltorlaszolni átmenetileg is tilos.
  • Elektromos fogyasztó berendezést (pl. villanyfőző lap, kávéfőző stb.) csak nem éghető anyagú alátéten szabad üzemeltetni. Ezek 50 cm-es körzetén belül éghető, gyúlékony anyagot elhelyezni tilos. Elektromos szerelést, javítást kizárólag szakember végezhet.
  • Fűtőtesteken és azok 50 cm-es körzetében gyúlékony anyagot elhelyezni nem szabad.
  • Munka közben keletkező éghető hulladékot, szemetet, szükség szerint, de legalább hetenként egyszer el kell távolítani, erre a célra kijelölt helyen kell gyűjteni.
  • A dolgozók kötelesek az általuk használt gépek, berendezések biztonságos használata érdekében azok kezelési utasítását betartani.
  • A munkahelyet utolsónak elhagyó munkavállaló köteles meggyőződni, nem maradt-e a munkaterületen tüzet okozó körülmény, szükség szerint gondoskodik a víz-, gáz- és elektromos hálózatok megfelelő lezárásáról.

Állampolgári kötelességek

  • a tüzet jelezni
  • a testi épsége veszélyeztetése nélkül megkísérelni a tűz oltását, megkezdeni a személyek kimentését, biztonságba helyezését

Általános tűzvédelmi használati szabályok

  • Munkavégzéshez csak kifogástalan műszaki állapotú villamos berendezés, munkaeszköz használható!
  • Villamos berendezést használni csak rendeltetésszerűen, a kezelési utasításban előírtak szerint szabad, ügyelve az eszköz túlhevülésének elkerülésére.
  • A menekülési útvonalon anyagot tárolni azt eltorlaszolni még ideiglenes sem szabad!
  • A helyiségben csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges éghető anyag tartható.
  • Épületekben nyílt lángot használni alapvetően TILOS! Dohányozni csak az épületen kívül kijelölt területen szabad!
  • TILOS eltakarni, eltorlaszolni a
  • a tűzjelző berendezés érzékelőit, kézi jelzésadóit, hangjelzőit
  • a tűzoltó készülékeket
  • a fali tűzcsapokat
  • a légpótló, füstelvezető nyílásokat
  • A tűzgátló ajtókat kitámasztani, önműködő záródásukat akadályozni TILOS!
  • A munkaidő alatt TILOS lezárni azoknak a helységeknek az ajtaját, ahol személyek tartózkodnak!

Tűz esetén való teendők és magatartási szabályok

Riasztás, jelentés

  1. A dolgozók riasztása hangos "TŰZ VAN!" kiáltással
  2. Tűz jelentése a tűzoltóság felé a 112-es telefonszámon.
  3. Áramtalanítás, gáz elzárás (megbízott személy végzi)
  4. Ha a tüzet észlelő személy a tüzet vagy annak közvetlen veszélyét megszüntette, úgy a jelentési kötelezettségnek ezután kell eleget tennie (az eloltott tüzet is jelenteni kell)

Mit kell elmondani a tűz jelzésekor?

  • a tűz pontos helyét, szint és helyiség megjelölésével
  • milyen anyag(ok) ég (-nek)
  • mi van veszélyeztetve (környezet)
  • emberélet van-e veszélyben
  • milyen terjedelmű a tűz és
  • a bejelentő személy nevét és visszahívó telefonszámát

Ha a mentők, vagy a rendőrség értesítése is szükséges, úgy ezt időnyerés céljából a tűz bejelentésével egyidejűleg, a Tűzoltóság diszpécserétől kell kérni, mert akkor ő ezt hivatalból megteszi!

Tűzoltó készülék használata

A tűzoltó készülékek folyamatos működése esetén működési ideje 6-15 másodperc.

Csak kezdeti, illetve kis tüzek oltására alkalmas.

Készülék használata

  1. Biztosítószeget kihúzni
  2. Tömlőt a tűz irányába kell tartani
  3. Marokszelepet meg kell nyomni

A porral oltó készüléket használat előtt fel kell rázni!

A gázzal oltó készülékek használat közben fagyási sérülést okozhatnak! (másokra közvetlenül fújva)

A tűzgócot kb. 2-3 méterre kell megközelíteni, majd a lövőkét a tűzre irányítva a készüléket szakaszosan kell üzemeltetni.

Laza szerkezetű szilárd anyagokba, illetve folyadékokba az oltóanyagot belőni tilos, azokra azt rá "kell teríteni".

Elektromos berendezés tüzénél első teendő az áramtalanítás.

A töltetanyag kifogyásáig segítséget kell kérni, további készülék helyszínre juttatásához.

Ha az oltást tűzoltó készülékkel nem lehet befejezni vagy a füstképződés miatt már nem lehet folytatni, a tűzoltó készüléket otthagyva a menekülési úton el kell hagyni az épületet.

Ügyelni kell a visszagyulladásra!

Minden használat után értesíteni kell a megbízott tűzvédelemi felelőst és a készülék karbantartót. Használt készüléket TILOS visszatenni a helyére.

Tűzoltó készülék elhelyezése, felismerhetősége:

Tűzoltó készülék helyét jelző piktogram
Tűzoltó készülék helyét jelző piktogram

Menekülés

  • Riasztás esetén, csak a legszükségesebb személyes holminkat vegyük magunkhoz és készüljünk a menekülésre!
  • Tűz esetén csak a biztonsági lift (ha van) használható!
  • A füst fentről lefelé tölti be a zárt teret, így általában alatta közlekedve jobbak a túlélési esélyeink.
  • Nedves ruhadarabbal takarjuk szánkat!
  • Akinek nincs feladata az oltásban vagy a személyek mentésében, az hagyja el az épületet és további utasításig a szabadtéren kijelölt gyülekező helyen várakozzon.
  • A gyülekező helyen vegyünk részt a létszámellenőrzésen.
  • A tűzoltóság munkáját - kérésre - adatok közlésével, elvárható személyes részvétellel segítsük!
Köszönöm, hogy elolvastad!

Teszt